a jogviszony, mint jogilag szabályozott társadalmi viszony alanyai A jogérvényesülés jogviszonyok formájában valósul meg. A jogviszony, mint társadalmi viszony mindig emberek közötti viszony. Hagyományos meghatározás alapkján: jogilag szabályozott társadalmi viszony. A lényegesnek ítélt társadalmi viszonyokat a jog lefedi, meghatározza a viszonyban tanúsítandó magatartásmintát, ami által azok jogszerűek lesznek, a többi lehetséges magatartás pedig jogellenes (parancsoló és tiltó normák esetén). Sajátos a tiltó normák hatása a konkrét jogviszonyokra, ezeknél nem a jogszerű magatartás, hanem a jogsértő magatartás keletkeztet jogviszonyt. A jogviszonynak három eleme van. Megkülönböztetjük a jogviszony alanyait, a jogviszony tárgyát és a jogviszony tartalmát. a jogképesség A jogviszony alanyának legfontosabb tulajdonsága a jogképesség, amely lehetőséget jelent arra, hogy valaki jogviszonyok alanya lehet. Ebből azonban nem következik, hogy minden konkrét jogviszonynak alanyává válhat. A jogképességet a jogszabályok biztosítják, de bizonyos megszorításokkal szoktak abszolút és relatív jogképességről beszélni.
Ebben az értelemben egy természetes vagy természetes személy bármilyen típusú szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet végezhet, vagyont ingatolhat vagy birtokolhat, feleségül vehet, cselekedhet többek között a saját vagy egy másik természetes vagy erkölcsi személy nevében. További információ a természetes személyről. Jogi vagy jogi személy Ugyanakkor az erkölcsi személynek nincs valódi létezése, hanem inkább az egyéni és független egység elismerésének a joga, amely egy természetes személyek csoportjából áll, meghatározott kötelezettségek alá tartozik, és felruházva jogok sorozatát, például társaságok, szervezetek, egyesületek vagy alapítványok. A jogi személyeket, más néven jogi személyeket, jogi aktus útján hozzák létre egy állami hatóság előtt bemutatott nyilvános okirat útján. Az említett dokumentumban meghatározzák azokat az alapokat és normákat, amelyek a szóban forgó jogi személy tevékenységét szabályozzák. A természetes személyekhez hasonlóan a jogi személyek is képesek cselekvőképességükre: jogi személyekként járhatnak el, vagyont birtokolhatnak vagy szerezhetnek, szerződéses kötelezettségeket vállalhatnak, vagy bíró előtt cselekedhetnek.
Az a személy, aki önállóan jogképes, azaz saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
A jogi személy kifejezést biztos sokszor hallottad már, talán használtad is, de ettől még lehetnek homályos foltok az ismeretidben. Főleg akkor, ha már korábban tanultad, mert az új Ptk. bevezetésével volt némi változás a fogalomban. Korábban nem számított jogi személynek a betéti és a közkereseti társaság, 2014. március 15. óta azonban őket is ide soroljuk. A jogi személy jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek. Ez leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy különféle szerződéseket köt, például munkaszerződést magánszemélyekkel (ők a természetes személyek), bérleti szerződést más jogi személyekkel vagy természetes személyekkel, szerződik különféle szolgáltatásokra, kezdve a közüzemi szerződésektől a szállítási és adás-vételi szerződésekig. Tulajdonképpen minden olyan jog megilleti, ami természeténél fogva nem csak az emberekre vonatkozik. Házasságot például nem köthet, de egyesülést létrehozhat más jogi személlyel. A magyar jog 5 féle jogi személyt ismer, mégpedig a következőket: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, alapítvány.
A jogi személyeket azon személyhez fűződő jogok illetik meg, melyek – így különösen a névhez való jog, jóhírnévhez való jog – a jogi személy esetén is értelmezhetőek. A Ptk. külön Könyvben, a Harmadik Könyvben tartalmazza a jogi személyre, köztük a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat azzal a – nem csupán szerkesztési, hanem elméleti megfontolású – renddel, hogy először a jogi személy általános szabályait, s azt követően az egyes jogi személyek különös szabályait határozza meg. Nem csak a gazdasági társaságok tartoznak a Ptk. által szabályozott jogi személyek közé, hanem azon túlmenően az egyesület, a szövetkezet, az egyesülés, az alapítvány, valamint tartalmaz rendelkezéseket az állam, mint jogi személy polgári jogi jogviszonyokban való részvételére is. A Ptk. ezen szerkesztési megoldása szerint a gazdasági társaságokra irányadó szabályozás kettős Ptk. -beli alapon nyuszik: egyrészről alkalmazni kell és szükséges rá mindazon szabályokat, melyeket a Ptk. az egyes gazdasági társaságokra vonatkozóan – akár a közös, akár a különös – szabályokban megjelöl, másrészről azokat a szabályokat is, melyeket a jogi személy általános szabályai körében megjelenít.
A jogi személy megszűnése A jogi személyt meg lehet szüntetni megszüntető határozat megszüntető okirat alapján megszűnik jogutódlással átalakulás kiválás összeolvadás szétválás beolvadás alapján jogutód nélküli megszűnéssel