Ezt hosszabbították meg két hónappal, ráadásul egy MTI által szemlézett közlemény tanúsága szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma három hónapos hosszabbításról tud, a Portfolio legalábbis felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy amíg a kormányrendelet szerint a közalkalmazotti és munkavállalói jogviszony 2021. március 1-én alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, addig az Emmi azt írja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021. április 1-én vezetik be. Első, kommentárnak szánt Facebook-posztjában a Magyar Rezidens Szövetség megjegyzi, hogy az eddig felröppent hírekkel ellentétben a kormányrendeletek mégsem rögzítik, hogy mindenki esetében az országos kórház-főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat; mégsem hosszabbítják meg a másodállások engedélykötelezettségének a határidejét 2023-ig, és nincs bennük az sem, hogy vállalkozóként 2022 végéig még dolgozhatnak azok, aki jelenleg ilyen szerződéssel rendelkeznek. A vállalkozók munkájának az engedélyezéséről – találgat a Magyar Rezidens Szövetség – az országos kórház-főigazgató dönthet kórházanként határidő nélkül, a másodállásokat pedig valószínűleg a lépcsőzetesség elve szerint engedélyezhetik.
Ezzel a módosítással azonban mindez megszűnik, az érintett szakmák dolgozói számára leépül a korábbi stabil munkajogi helyzet. A keddi szavazás előtti összegző módosító javaslatok vitáján Bana Tibor független képviselő a magyar kulturális élet kivéreztetése felé tett lépésként értékelte a törvényjavaslatot, amellyel szerinte bizonytalan helyzetbe hozza a kormány az ágazatban dolgozókat. Gurmai Zita szerint két baj van a törvénnyel: nincs rá szükség, és nincs előkészítve. Azt is mondta a szocialista politikus, hogy ezzel a törvénnyel a Fidesz "elveszi a kultúra közjó jellegét". A törvénymódosítással a kormány szemében "a múzeumi kutató semmivel sem különbözik majd egy multinacionális vállalat recepciósától, de legalábbis semmivel sem lesz több a közjóhoz hozzáadott értéke" – mondta Gurmai. A képviselő felidézte, hogy Fekete Péter kulturális államtitkár egy bő egyéves, a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetésre hivatkozott, akik azonban Gurmainak azt írták, "bár voltak találkozók, csak éppen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ( Kjt. )
Tájékoztató a Kúria Mfv. X. 10. 146/2020. számú határozatáról. A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél, munkaköri feladatainak ellátása keretében közgazdasági jellegű tárgyakat oktatott. Etikai tárgyú panaszok beérkezését és az etikai bizottság vizsgálatát követően az alperes 2018. június 11-én kelt intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) 33/A. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással rendkívüli felmentéssel megszüntette. A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményét érvényesítette. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperest a felperes keresete szerint marasztalta. Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul kifogásolta a rendkívüli felmentés indokolásának világosságát.
A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében - közölték. Emellett a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak. Hangsúlyozták: a jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás válik a legfontosabb társadalmi és értékteremtő faktorrá. A közleményben arra is kitértek, hogy a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár azért nem része a jogviszonyváltásnak, mert kizárólag a kulturális intézményekre terjed ki a közalkalmazotti státus kivezetése, a Veritas pedig vegyes profilú intézményként a levéltári feladatok mellett kutatóintézet is, amely indokolja a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás meghagyását a többi kutatóintézethez hasonlóan.
A közgyűjteményi és közművelődési szervezetek közös állásfoglalásban tiltakoznak az ellen az új törvénytervezet ellen, amely az elmúlt héten került a parlament elé. A tiltakozás alapvetően a benyújtás formája ellen van, ugyanis nagycsütörtökön küldték meg a szakmai szervezeteknek érdemi vitára, ekképpen húsvét alatt kellett tárgyalni és véleményezni a törvényeket – részletezte rádiónknak Liebhauser János, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója. Ismertette, hogy a törvény alapvetően két dologgal foglalkozik: egyrészt a Kjt. ( a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény – szerk. megj. ) hatálya alól kiveszi az összes kultúrában foglalkoztatott közalkalmazottat, így a levéltárosokat, muzeológusokat, közművelődésben dolgozó szakembereket, könyvtárosokat. Másrészt pedig ezekhez a szakterületekhez kapcsolódó ágazati törvényeket módosítja, és így a két dolgot összekeveri egymással. Mint fogalmazott, a Kjt. módosítása nagyon sokakat érint, elsősorban abból a szempontból, hogy az eddig meglévő munkajogi biztonságuk az itt dolgozóknak csökken, másrészt az ehhez kapcsolódó jogosultságok elvesznek, valamint az ágazati törvényben szereplő módosítások átalakítják a könyvtári rendszer működését.
Eduline/MTI 2019. 15:48 A minisztérium ma benyújtja az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét A javaslat szerint jövő júliustól a szakképzésben oktatók nem a közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni. A 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete - írja a közleményében a minisztérium. 2019. 10:05 Nyílt levelet írt a minisztériumnak a PSZ - szakmai egyeztetést követelnek a szakoktatók státuszáról A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felszólítja a minisztériumot, hogy még a kormány döntése előtt bocsássa társadalmi vitára a szakképzésben foglalkoztatottakról szóló törvénytervezetet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21. § (2) bekezdése szerint aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0, 5 százaléka. Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál, a felmentési idő leteltétől sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell. Forrás: Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
Nyilvánvaló ez a fajta súlyos bérfeszültség, ami itt az ágazatban kialakult, valamifajta rendezést igényel. Nyilvánvalóan örömteli, hogy a Kormány szánt közel 5 milliárdot erre a 6%-os bérfejlesztésre, csak azt kell mondanunk, hogy ez a forma, ahol ez a közalkalmazotti jogviszony eltűnésével járna együtt, akkor ennek a mértéke súlyosan kevesebb és kevésbé hatékony eszköz arra a problémára, ami az elmúlt 12 év alatt fölgyűlt – zárta mondandóját a könyvtárigazgató. A tiltakozáshoz csatlakozott az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Népművelők Egyesülete, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Pedagógus Szakszervezet is. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján érhetőek el bővebb információk, egyebek mellett a könyvtáros szakmára vonatkozó törvénytervezet részletes elemzése is.
30/A. §-a szerinti állásfelajánlási kötelezettség szabályait […]
Az általános szabály alól van azonban kivétel, akiknél lehetőség nyílik ún. kiegészítő szolgálati idő szerzésére. 2021. 02. Közalkalmazotti jogviszony Öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység 2021-ben Minden év elején kiemelt az érdeklődés arra, hogy az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás mellett milyen feltételek mellett lehet keresőtevékenységet folytatni. 2020. 12. 17. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel Közalkalmazott rendkívüli lemondása tárgyában döntött a Kúria A perbeli esetben a felek egybehangzó szándékát bár két okirat tartalmazta, azok egyező tartalmára figyelemmel a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. Kiegészítő szolgálati idő többletmunka esetén Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy amennyiben valaki egyidejűleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és ezen jogviszonyokból származó keresetei után az előírt járulékokat megfizette, úgy abban az esetben a nyugdíj megállapításakor kétszeresen szerez-e szolgálati időt.