A hét legnagyobb olajtársaság összesen 50 milliárd dolláros osztalékot fizet, valamint egy csaknem 40 milliárdos részvény-visszavásárlási programot indít. A nyugati olajmultik parádés évet zártak az emelkedő olajárak miatt, így grandiózus osztalékkal igyekeznek elnyerni befektetőik kegyeit. Az RBC Capital Markets 41, a Bernstein Research 38 milliárd dollárra becsüli a hamarosan induló részvény-visszavásárlási progra-mok összegét. Ez csaknem a duplája a 2014-ben elért 21 milliárdos értéknek – ekkor volt utoljára az olajár 100 dollár felett. A gázárak történelmi csúcson vannak, az olajé is meghaladta a 90 dollárt, s az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése nyomán várhatóan még tovább emelkedik. Fotó: DON EMMERT / AFP A Goldman Sachs befektetési bank még az orosz invázió előtt jósolt 100 dollár fölötti szintet. Az nem kérdés tehát, hogy az olajszektor kiváló formában van, az viszont igen, hogy ez mennyi ideig tart. A pandémia alatt az ágazat vállalatai-nak a részvényei mélyrepülésben voltak – a menedzsmentek érthető módon alulértékeltnek tartották a papírokat, és sajátrészvény-vásárlásokról döntöttek.
Szerdától soha nem látott mértékben emelkedik az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, a benziné 41, a gázolajé pedig 60 forinttal. Az autósok ebből nem éreznek semmit, hiszen ők továbbra is 480 forintért tankolhatnak, a kormány pedig a benzinkutak segítségére sietve a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálta. Eközben a dollár árfolyama már 357 forint, miközben egy hónappal ezelőtt még 310 forintot kellett érte fizetni, a Brent olaj ára perig 125 dollár felett jár hordónként. Egri Gábor szerint nincs az a nagykereskedő, amely literenként 80-100 forint veszteséggel ki fogja szolgálni a magyar töltőállomásokat, és akkor bizony nem lehet majd üzemanyagot kapni itthon. Ellátási nehézségek már most is vannak, a piac mintegy 30 százalékát lefedő kereskedőknél lassabb a szállítás. Csak fokozatos kivezetés jöhet Az ársapkát nem lehet egyik napról a másikra kivezetni, mert a hazai töltőhálózat nincs arra felkészülve, hogy hirtelen mindenki tankolni vagy éppen tartalékot képezni szeretne. Már egy 10 forintos drágulás előtt érezhetően megnő a forgalom a kutakon, akkor mi lenne, ha 150-200 forinttal emelkedne az ár?
A Magyar Nemzeti Bank USA dollár (USD) deviza-középárfolyamai USA dollár 2022. február 25., péntek 1 USD = 329, 25 HUF 2022. február 1 USD (USA dollár) H K Sze Cs P Szo V 31 320, 46 1 315, 69 2 314, 55 3 314, 28 4 309, 24 5 6 7 309, 12 8 310, 09 9 309, 05 10 308, 91 11 310, 61 12 13 14 315, 59 15 313, 32 16 311, 56 17 313, 45 18 313, 38 19 20 21 313, 37 22 315, 52 23 313, 97 24 325, 05 25 329, 25 26 27 28 330, 8 332, 64 343, 29 341, 53 346, 54 Átváltás Táblázat USD 2022. 02. 28. 2022. 25. 2022. 24. 2022. 23. 2022. 22. 2022. 21. 2022. 18. 2022. 17. 2022. 16. 2022. 15. 2022. 14. 2022. 11. 2022. 10. 2022. 09. 2022. 08. 2022. 07. 2022. 04. 2022. 03. 2022. 02. 2022. 01. 315, 69
A katolikus egyházfő felkereste Oroszországnak a Szentszéknél akkreditált diplomáciai képviseletét pénteken - közölte a szentszéki sajtóközpont. Fotó: TASR/AP Ferenc pápa a reggeli órákban látogatott el az orosz nagykövetségre, amely a Vatikán szomszédságában, a Szent Péter térre vezető úton található. A Vatikánban akkreditált tudósítókkal közölt információk szerint a pápa fél órát beszélt Alekszandr Avgyejev nagykövettel, akinek "aggodalmát fejezte ki" az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt. A hírt elsőként a Telam argentin hírügynökség közölte, mely szerint Ferenc pápa "közvetíteni igyekszik két ország között a Moszkva indította támadást követően". A La Repubblica című napilap úgy tudja, a nagykövet beszámolt a pápának az ukrajnai helyzetről. Az orosz diplomácia képviselője találkozó előkészítésén dolgozik Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka között. Ferenc pápa március 2-ra ima- és böjtölési napot hirdetett meg a békéért. (MTI)
Ebben az esetben az sem kizárt, hogy az olaj ára 90 dollár alá csökken. A tárgyalásokat most Oroszország úgy akasztott meg, hogy új követelésekkel állt elő. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén tavaly áprilisban kezdődtek meg az iráni atomprogramról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodás megmentését célzó tárgyalások. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben abban állapodott meg, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan enyhítik, feloldják a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből, és újból bevezette az iráni szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez.
- teszi fel a kérdést Egri Gábor, aki szerint vagy fokozatos kell emelni a hatósági árat vagy adócsökkentéssel mérsékelni a kiskereskedelmi árakat. Előbb-utóbb persze óhatatlanul vissza kell térni oda, hogy a piac határozza meg az árakat. Az üzemanyagról még a cigarettánál is kevésbé mondanak le az emberek. Ha máshogy nem megy, akkor pár ezer forintonként tankolják meg az autójukat – ahogy arra már most is van példa –, de dolgozni eljárnak és a gyereket is elviszik iskolába, ha nincs alternatív lehetőség. Lassan hat a kormányzati segítség A kormánnyal kötött megállapodással kapcsolatban Egri Gábor azt mondta, hogy annak hatásait még csak korlátozottan érzik, hiszen a hiteleknek is van egy átfutási idejük, illetve a 20 forintos támogatás is utólagos. Ebből egyébként még lejön az üzemanyag-szállítás költsége is. Sok múlik az iráni atomalkun A forgalmazói szövetség elnöke szerint most nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e tető alá hozni az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásokat, ugyanis Iránból az orosz olajexport felének megfelelő nyersanyag is érkezhet, az pedig stabilizálja a piacokat.
Erre az biztosította a fedezetet, hogy a Mobillal való egyesülését követően jelentős mennyiséget adott el az eszközeiből. Természetesen az olaj- és a gázszektor szereplői tartanak attól az ukrajnai háború miatt, hogy előbb-utóbb a legfontosabb orosz exportcikkekre, az energiahordozókra is kiterjednek valamilyen szinten a büntetőintézkedések. A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható
A BP nyeresége 38, 6 milliárd dollár volt az egy évvel korábbi 27, 6 milliárdos veszteség után. Az Exxon az idén 21–24 milliárdos beruházást tervez, ami lényegesen kisebb összeg, mint a Darren Woods vezérigazgató által még 2019-ben bejelentett 35 milliárd. A Chevron ebben az esztendőben 15 milliárdot költ beruházásokra a 2019-es 20 milliárdot követően. A befektetők kegyeinek elnyerésére azonban más eszközök is vannak, mint a papírok árfolyamát felhajtó részvény-visszavásárlások. A hét legnagyobb multi várhatóan összesen 50 milliárd dollár osztalékot fizet a múlt év után. Ha az idén a tervezettnél magasabb lesz az olajár – amire minden esély megvan –, akkor még nagyobbak lehetnek a részvényesi juttatások. Az eddigi csúcs 2008-ban, a pénzügyi válság előtt volt, amikor a szektor összesen 46 milliárd dollár értékben vette a saját papírjait – igaz, ebben az Exxon kiemelkedő szerepet játszott. Az akkor a kapitalizációja alapján a világ legnagyobb vállalata 2006 és 2008 között évi 30 milliárd dollárt költött ilyen célra.
Gyengült a forint ma reggelre Péntek reggel 8 órára 0. 50%-ot gyengült a forint az euróval szemben és így lett 366 forint és 47 fillér az euró, az ÁrfolyamTudó napi jelentése szerint. A dollárhoz képest 0. 62%-ot gyengült a hazai fizetőeszköz, ennek megfelelően egy amerikai dollár jelenleg 327 forintba és 14 fillérbe kerül. A frankhoz viszonyítva 0. 40%-ot gyengült a magyar deviza, így a reggeli órában egy svájci frankért 354 forintot és 10 fillért kell adni a nemzetközi devizapiacon. Az angol fonthoz viszonyítva 0. 30%-ot gyengült, így 438 forint 86 fillért ér 1 font sterling. A régióban a lengyel zloty forinttal ellentétben 0. 31%-ot erősödött az dollárhoz képest, a cseh korona pedig 0. 07%-ot gyengült. Így 1 dollár 4. 15 zlotyért vagy 22. 10 cseh koronáért vehető meg. A feltörekvő piaci devizák közül a líra 0. 22%-ot erősödött a dollár ellenében és 1 USD értéke 4. 15 török líra, míg a Dél-afrikaiak fizetőeszköze 0. 38%-os gyengülést mutatott, amivel jelenleg egy dollár 15. 32 dél afrikai randot ér.
Erősödés Végül késő estére az EUR/HUF árfolyama a 373-as szint alá süllyedt, így összességében erősödni tudott a hazai fizetőeszköz az euró ellenében pénteken. Eddig nem bírt a forint a 373-as szinttel A 373-as szint felett ragadtak a pénteki kereskedésben a forint euróval szembeni jegyzései. Erősödik a forint a jó hangulatban Kora délutánra 374-ig erősödött a forint, ami 0, 35%-kal alacsonyabb a csütörtök esti szintnél. Az általános piaci hangulatjavulást jelzi a lengyel zloty 0, 6%-os és a cseh korona 0, 2%-os javulása is. Megint próbál visszakapaszkodni a forint, fordult a dollár is Péntek reggel 374, 4 körül járt a forint az euróval szemben, ez 0, 2%-os erősödést jelentett a magyar deviza szempontjából tegnaphoz képest. A magyar deviza az utóbbi napokban gyengült vissza 370-től, ahol a jelek szerint komoly falba ütközött az erősödés, már nem először. Most úgy tűnik, hogy azért a 375-ös szintnél pedig erősebb ellenállás van az árfolyamban, vagyis amíg nem romlik el ismét a hangulat jelentősen, addig ebben a szűk sávban maradhat a jegyzés.