A lelkemet teszem rá, hogy így lesz. Különben minek élni? " A regény Enyedi Ildikó által megfilmesített változata idén Cannes-ban nagy sikerrel került bemutatásra, és immár a hazai mozikban is látható. Mai-Kö - Online könyváruház Állapot új könyv Kiadó Fekete Sas Könyvkiadó Kiadás éve 2022 Oldalszám 408 oldal Borító füles kartonált
Ez ellen szeretnék tenni. " – magyarázza Szederkényi Olga, majd visszatér filmjének alapötletéhez. A német író magyarországi lábadozásának történetével a Petőfi Irodalmi Múzeumban találkozott először, ahol kamara-kiállítást rendeztek Heinrich Böll életművéből. Érdekelni kezdte Böll alakja, aki író akart lenni, de besorozták katonának, így írói szenvedélyét a feleségének szánt levelekben élte ki. Ezekben mindent feljegyzett, amit nem szeretett volna elfelejteni és később fel szeretett volna használni. E levélhalom körülbelül egy tizede Magyarországról íródott. A magyar vonatkozású leveleket Böll özvegye Bernáth Árpád professzornak, a család jó barátjának adta oda, aki ezeket lefordította. A levelekből Szederkényi előtt feltárult Böll humanizmusa és pacifizmusa, aki "a második világháború tébolyító sodrásában, a katonai gépezet kiszolgáltatott alkatrészeként, néha az őrület határára került" az általa papírra vetett sorok alapján. "Hihetetlen éleslátással írta le a valóságot, nyomasztotta Európa elrohadása" – elemezte Szederkényi Böll leveleit.
lelkemet teszem rá, hogy így lesz. Különben minek élni? " A közelmúltban Enyedi Ildikó forgatókönyve alapján, a Cannes-i Filmfesztiválon debütált a regény ihlette film. A film előzetese: Régi kartonált kiadás Új kartonált kiadás 25% kedvezmény 4 400 Ft 3 300 Ft Adatlap Szerző: Füst Milán Cím: A feleségem története (2021) Alcím: Störr kapitány feljegyzései Részletes tematika: regény Kiadó: Fekete Sas Kiadó Megjelenés éve: 2021 Formátum: A5 Oldalszám: 408 Kötészet: keménytábla, gömbölyített gerinc, cérnafűzött ISBN: 978-615-6168-26-9
Heinrich Böll a német hadsereg katonájaként a II. világháború hat éve alatt több mint ezer levelet postázott, ennek körülbelül tizede íródott Magyarországon. A későbbi Nobel-díjas író 1944-ben sebesültként néhány hónapon át Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen lábadozott, erről az időszakról szól a Böll közlegény megmentése című dokumentumfilm, amelyhez a Magyar Vasúttörténeti Parkban is vettek fel jeleneteket. Egy magányos vagon rostokol a Vasúttörténeti Park egyik sínpárján, belülről teljesen üres, csak néhány sebesült Wehrmacht katonának öltöztetett amatőr színész üldögél, illetve fekszik benne. A park kedvelt helyszíne a magyar filmeseknek, A feleségem történeté hez is forgattak itt pár jelenetet, csak amíg Enyedi európai koprodukciója több milliárd forintból készült egy világsztár főszereplésével, addig a Böll közlegény megmentése 7, 2 millió forintos NFI-támogatásból forog, ami egy egész estés dokumentumfilm esetében a minimálisnál is kevesebb. "Ennek az összegnek legalább a duplájába kerülne reálisan ez a film" – árulta el Surányi András producer.
A két produkció költségvetése ég és föld, mégis van valami, amiben hasonlítanak. Mindkét film szerelemprojekt. Enyedi már a kilencvenes évek elején arról álmodozott, hogy adaptálja Füst Milán-regényét, és a Böll közlegény megmentése mögött is csupa olyan alkotó áll, aki hisz ebben a projektben, és komoly áldozatokat vállal azért, hogy elkészülhessen. Ezért is lehet elég rá az előbb említett, a minimálisnál is kevesebb összeg. Ha itt mindenki csak a saját munkáját végezné el, nem dolgozna két-három másik ember helyett, és nem kapnának sok helyről segítséget, esély sem lenne arra, hogy ez a film valaha a nézők elé kerüljön. "Nagyon fontos és szép anyag, most úgy állunk hozzá, hogy bármi áron, de leforgatjuk, akár úgy is, hogy végén nem kapunk honoráriumot" – mondta el Surányi. A készülő dokumentumfilm Heinrich Böll Magyarországon töltött, személyiségét formáló három hónapjáról szól, és a címben megidézett Spielberg-klasszikus nem csak a II. világháború, hanem a két címszereplő csodával határos megmenekülése miatt is helyén való.
Első alkalommal, április 4-én, Tandori Dezső képleíró verseiről lesz szó. DIA-beszélgetések a Három Hollóban címmel újabb belvárosi helyszínen indít kortárs irodalmi programsorozatot a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A Három Holló Kávéházzal együttműködésben indított, minden hónapban jelentkező beszélgetéssorozat a Digitális Irodalmi Akadémia tagjaihoz kapcsolódóan járja körbe a 20. századi magyar irodalom jelentős szerzőit és műveiket – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. A PIM Digitális Irodalmi Akadémia beszélgetéssorozata a DIA tagjainak életműveit, műveit járja körül – egy-egy meghatározott nézőpontból, egy-egy adott témakörben, meghívott szépírók, közöttük DIA-tagok, irodalmárok és művészek segítségével. A beszélgetések leginkább a szépirodalom és a társművészetek érintkezését, közös felületeit és metszeteit tárgyalják, valamint ráirányítják a figyelmet fontos szépírói teljesítményekre. A beszélgetések tárgya az irodalom és képzőművészet, az irodalom és színház, az irodalom és film, valamint emlékezés jelentős alkotókra, életművekre, művekre.
A DIA-beszélgetések idei tavaszi sorozatában szó lesz Tandori Dezső képleíró verseiről, Szakonyi Károly színházáról, valamint A feleségem története című Füst Milán-regényről és Enyedi Ildikó filmes adaptációjáról. Az őszi hónapokban terítékre kerülnek Kántor Péter képleíró versei, Szőcs Géza arcai, Nádas Péter színháza, továbbá Déry Tibor regénye és Fábri Zoltán filmje, A befejezetlen mondat és a 141 perc a befejezetlen mondatból, decemberben pedig Csukás István művei állnak a beszélgetések középpontjában. Nyitókép: PIM Kapcsolódó cikkek "Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született" Programajánló március 31. A Petőfi Kulturális Ügynökség által szervezett Irodalmi Kavalkád kötődik Tamási Áron születésének 125. évfordulójához is. Április 10-én az Akváriumban zajló programon szó esik az Ábel a rengetegben és a Jégtörő Mátyás című Tamási-művekről, de lesz vetített képes előadás, nyílik szabadtéri kiállítás és megtekinthető egy különleges, a rituális színházból merítő előadás is.
Sepsiszentgyörgyön és Debrecenben készített interjúkat a rendező, többek között a holokausztot túlélő Fahidi Évával, A létezés eufóriája című doku főszereplőjével is beszélt. A filmhez keresnek német és erdélyi koprodukciós partnert. A napokban elkészült az interjú a Nobel-díjas író, Heinrich Böll fiával, Renével is. A Böll közlegény megmentésé t először a helyi televíziókban tervezik vetíteni, később mozibemutatót is szeretnének, illetve elvinnék a filmet azokba a városokba, ahol játszódik (Sepsiszentgyörgy, Debrecen, Szentes). Az operatőri feladatokat Bordás Róbert látta el. Addig is, ha valaki még nem olvasott Böllt, de a készülő dokumentumfilm felkeltette az érdeklődését, a rendező a következőt javasolja: "A vonat pontos volt című kisregénnyel érdemes kezdeni. De figyelem, a mű alkalmas a nyugalom megzavarására. " Fotó: Pozsonyi Janka