Általánosságban, a KSH legfrissebb, februári adatai szerint egy év alatt több mint 11 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, ez pedig tovább növekedhet, ami – emelte ki Éder Tamás – egyfelől a fogyasztás csökkenéséhez vezethet, másfelől pedig visszatérhet az úgynevezett termékdualizálódás, vagyis az, hogy kettéválik a fogyasztás: lesz, aki a prémium termékeket keresi, de a 2008-as válság után újból megnő az olcsó, sokszor helyettesítő termékek szerepe is, újból megjelennek a lényegesen alacsonyabb önköltségen előállított, silány minőségű feltétek, a rudacskák és pálcikák a polcokon. Egy másik következmény pedig az olcsó tömegtermékek importjának erősödése lehet a szakember szerint: "sokat dolgoztunk az elmúlt években a patriotizmuson, de egy ilyen helyzetben ez gyengülni tud, ami szintén jelentős kockázat". A hazai termékekről beszélt a sajtótájékoztatón Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2020-hoz hasonlóan most is felmérte a magyar termékek arányát a hazai kiskereskedelemben.
A lista alján a vaj, a sajt, a sonka és a joghurt szerepel, a sonkánál a termékek 39, a joghurtoknál pedig mindössze a termékek 16, 67 százalékát állították elő Magyarországon. Mindez rámutat a magyar élelmiszerágazat nagy problémájára is: amíg az alapanyagokat itt forgalmazzák, a magasabb hozzáadott értékű termékek külföldi forrásból érkeznek.
Kicsivel nőtt a magyar termékek aránya a hazai boltokban, ám a drágulás miatt ez könnyen visszafordulhat – derült ki a Hússzövetség húsvéti sajtótájékoztatóján. Évente csaknem 8 ezer tonna sonka fogy a húsvéti szezonban, a négymillió háztartásból 3, 2 millió vásárol ilyenkor a húsáruból – derül ki a GfK adataiból. Így egyáltalán nem mellékes, hogy kevesebb, mint két hónap alatt 60 százalékkal nőtt a sertéshús ára. Ez új helyzetet teremtett a piacon, még úgy is, hogy az önköltségek már jó ideje brutálisan nőnek – erről is beszélt a Magyar Húsiparosok Szövetsége húsvéti sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a szövetség társadalmi elnöke. Felidézte: egyes takarmánygabonák ára két év alatt két-háromszorosára nőtt már a háború előtt is, azóta pedig még tovább romlott a helyzet, hiszen mind Oroszország, mind Ukrajna meghatározó szereplője ennek a piacnak. A húsár emelkedése így némileg enyhített a termelők helyzetén, hiszen a komoly áringadozás miatt egy-másfél évig az önköltségeiket sem fedezte az elérhető ár.
Ennek jelei már most is látszanak. Kérdésünkre Éder Tamás nem akart jóslásba bocsátkozni azzal kapcsolatban, mekkora lehet az áremelkedés a következő időszakban. A húsvéti termékekkel kapcsolatban ugyanakkor felidézte: az akciós ajánlatok alapján a legalacsonyabb árkategóriáknál a tavalyi szinten vannak az árak, a magasabb minőségű termékeknél viszont már tapasztalható egy 10-15 százalékos emelkedés. Az, hogy nem magasabb, annak köszönhető, hogy a hosszú érlelésű sonkák még az árrobbanás előtti szinten vásárolt alapanyagból készültek, ha a mostani sertésárból kellene kiindulni, jóval magasabb lenne az áremelkedés, ahogy az várható a következő időszakban is – tette hozzá. Mindennek azért is jelentősége van, mivel Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy tárgyalásokat kezdhetnek az érintettekkel az árstopok meghosszabbításáról. Éder Tamás felidézte: a fixált árkategóriába tartozó sertéscomb esetében ez eddig nem volt igazából releváns, hiszen az árrögzítés alapjának tekintett október közepi és az árstop kezdetekor, február elején alkalmazott ár között nem volt nagy különbség.
Katonaidejét a szentendrei Kossuth KFSE csapatában töltötte, ahol Budai László volt az edző a 70-es években. 1978-ban a szegedi SZEOL AK csapatában lett NB I-es játékos, innen még ugyanabban az évben a székesfehérvári MÁV Előre csapatába igazolt át. 1980-ban aztán a Csepel SC-hez került és 1983-ig bezárólag abban a csapatban játszott. A Nemzeti Sport szerint ez idő alatt a magyar élvonalban összesen 152 mérkőzésen szerepelt és 22 gólt szerzett. Lazsányi László vasárnap, december 5-én ünnepelte volna a 67. születésnapját. (via Blikk, Nemzeti Sport) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő. Deutsch Tamás apósa, Lazsányi László volt az a 66 éves férfi, akit pénteken este halálosan megkéselt Óbudán, a III. kerületben az albérlője. Szombat este még csak annyit lehetett tudni, hogy egy ismert fideszes politikus apósa volt a gyilkosság áldozata, ezt az RTL Klub közölte. Ezzel párhuzamosan a Tények ismertette, hogy az áldozat ismert focista volt a 80-as években. Késő este a Blikk szúrta ki ifjabb Dunai Ede író – id. Dunai Ede egykori labdarúgó fia – bejegyzését, amelyben ő már meg is nevezte, hogy Lazsányi László az áldozat. Lazsányi pedig Deutsch Tamás feleségének, Deutsch-Lazsányi Erikának, az MTK ritmikus sportgimnasztika szakosztálya elnökének az édesapja. Dunai Ede a bejegyzést később eltávolította, viszont szombat este Deutsch-Lazsányi Erika is közölte a Facebookon a szomorú hírt.
Frissítünk! Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője későbbi megkeresésünkre azt közölte, hogy a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően letartóztatta a minősített emberöléssel gyanúsított férfit. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2021. december 05., vasárnap 11:24 | Mandiner Péntek este megkéseltek egy 66 éves férfit Óbudán. A későbbi áldozat épp a lakbérért ment, már többen is fizettek neki, amikor egy férfi egy késsel megszúrta. A vérző férfire a gondnok talált rá, ő hívta a mentőket és próbálta újraéleszteni a tulajt. A férfi Lazsányi László volt, a nyolcvanas években elismert futballista, Deutsch Tamás apósa. Előbb csak annyi sajtóinformáció volt, hogy egy ismert futballista volt az áldozat, később pedig az az információ is napvilágra került, hogy egy fideszes rokona volt az illető. Nyugodjon békében! Mandiner Kép: Mandiner
Ez azonban nem minden: a növekvő bérköltségek mellett az energia- és egyéb beszállított alapanyagok (például csomagolóanyagok) esetében egy év alatt négy-ötszörös volt a drágulás, ráadásul ma már gyakorlatilag napi szinten változnak a húsipari szereplők költségei – sorolta Éder. Mivel szerinte nem várható a közeljövőben az élősertés árának a csökkenése, mindez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy növekednie kell az átadási és a fogyasztói áraknak is, különben a húsipar – amely az elmúlt évben termelését és exportját is növelni tudta – óhatatlanul veszteségessé válik. Ez azért is problémás, mivel a szereplők többségének nincs tartaléka, így hiába állnak a feldolgozók rendelkezésére komoly fejlesztési források, akik a túlélésért küzdenek, ezzel sem tudnak élni majd. Éder ezért a kiskereskedőket is felszólította arra, hogy a korábbinál gyorsabb és rugalmasabb ártárgyalásokra van szükség és arra, hogy a valódi önköltség beépülhessen az árakba. © Juhász István András Az, ami a húsiparnak a túlélést jelenti, a fogyasztóknak óhatatlanul drágulást.