Az alkalmassági feltételek alapvetően három részre oszlanak: gazdasági és pénzügyi megfelelés, műszaki és szakmai alkalmasság, valamint bizonyos esetekben a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplése. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához az esetek többségében elegendő a vállalkozás pénzügyi intézményétől származó nyilatkozat, amely két évre visszamenőleg szól. A megfelelést a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóval is teljesíteni lehet, ezt azonban ritkán alkalmazzák, hiszen inkább a múltbéli anyagi helyzetet tükrözi, és nem a vállalkozás aktuális állapotát. A pénzügyi alkalmasság igazolására az árbevételi adatokról szóló nyilatkozat, valamint a szakmai felelősségbiztosítás is megfelelő lehet. A műszaki és szakmai alkalmasság igazolására is többféle módot tesznek lehetővé a jogszabályok. Ezek közül a legelterjedtebb és legegyszerűbb a referenciák bemutatása. Alapesetben három évre visszamenőleg szükséges bemutatni a korábbi munkákat, de a megrendelő akár hat évet is kérhet.
Az alapítvány ezzel szemben a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a használat fejében vállalt át költségeket. Hangsúlyozta, hogy a beruházást könyvelésében nyilvántartja, azután értékcsökkenést számol el, az ingatlan felett kizárólagos birtoklási, használati és rendelkezési joggal rendelkezik, kötelezettséget vállalt arra, hogy a pályázat alapján szerzett támogatásból beszerzett eszközöket, ingatlant, vagyoni jogot nem idegenít el, és nem terheli meg. Utalt arra, hogy a megállapodás értelmében az ingatlanról esetlegesen el nem szállítható vagyoni értéket a tulajdonos csak ellenszolgáltatás fejében szerezheti meg. Állította, hogy a használati joggal szemben ellenszolgáltatás nem áll, a felújítás nem a tulajdonos érdekében és javára történt. Az ingyenes használat felajánlása mint kiemelten közhasznú szervezet részére nem pénzbeli támogatásként fogható fel. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felújítással keletkezett értéket a tulajdonos a mai napig nem szerezte meg, jövedelme e körben nem keletkezett.
A szerződés jellege szerint lehet ingyenes és visszterhes. Viszterhes vállalkozási szerződés esetében a Vállakozót vállalkozó díj illeti meg, amely a szerződés teljesítésekor esedékes. Vállakozási Szerződés esetében a felelősség kérdése az általános szabályok szerint alakul. A Vállalkozó Vállakozási Szerződés esetében a maga ura. A Felek Jogai és Kötelezettségei Amennyiben a Vállakozási Szerződés létrejön, a Feleket különböző jogok illetik illetve kötelezettségek terhelik. Így a Vállakozó köteles főként: teljesítés megszervezésésére a mű eléréséhez szükséges anyag beszerzésére, továbbá tájékoztatási kötelezettség és figyelmeztetési kötelezettség terheli az esetlegesen felmerülő többletmunka, pótmunka elvégzésére eredmény létrehozására és annak a Megrendelő részére törtétnő átadására utasítás megtartására A felsorlásból kiemelve, részletezném a Megrendelő utasításához kapcsolódó kötelezettség egyes részleteit. A Vállakozó tevékenysége végzése során köteles a megrendelő utasításait betartani és eszerint eljárni, ez a Megrendelő utasítási joga.
A fellebbezése folytán eljárt másodfokú adóhatóság a döntést helybenhagyta. A felperes keresetében az adóhatósági határozat hatályon kívül helyezését kérte hivatkozással arra, hogy a lakás tulajdonosánál jövedelem nem keletkezett, a lakás használatát ingyenesen engedte át. A felújítással keletkezett értéknövekedést pedig vagy elviszi, vagy azzal elszámolnak. A megyei bíróság jogerős ítéletével a keresetét elutasította. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alapítvány olyan munkák költségeit vállalta át, amelyek nyilvánvalóan a tulajdonost terhelték és a bérleti díjat helyettesítették. Utalt arra, hogy a beépített anyagok lebontása, elszállítása életszerűtlen, az adóigazgatási eljárásban benyújtott megállapodásban említett elszámolás pedig nem jelent számszerűsíthető fizetési kötelezettséget. A csatolt megállapodásokból éppen ellenkezőleg az tűnik ki, hogy az alapítvány a használat fejében vállalt át tulajdonost terhelő költségeket. A szerződés valódi tartalma szerint tehát nem ingyenes használatba adásra szólt, hanem az elvégeztetett munkálatok a bérleti díjat helyettesítették.