Csikos Pizsamás Kisfiu
A vidéki lét neki kalandtúra, a környék és a szomszéd major felfedezõje lesz. Ehhez azért még megadja a kellõ löketet a korszellemmel minimum a velejéig átitatott házitanító is, aki a kisfiú "és jó zsidó nincs? " kérdésére azt válaszolja, hogy azt csak a nagy felfedezõk képesek megtalálni. Több sem kell Brunónak, máris árkot ás a szöges drót mögött lakó barátjához, Shmuelhez, hogy igazi kalandhõsként együtt keressék meg Shmuel pár napja eltûnt apját. És kalandos kedvükben meg sem állnak a krematóriumig... A rendezõ több interjúban is hangsúlyozta, hogy a film nem holokauszt-, hanem családi dráma. Tán azt kellett volna csinálni. Tudjuk, hogy a filmek nézettségét tekintve nem Európa a világ közepe, de azért ne az legyen már a vége, hogy a gázkamra ajtajától távolít a kamera, és mutatja a kampókon függõ rabruhákat, mert azt már Mathieu Kassovitz reverendájánál ellõtték. Forgalmazza a Fórum Hungary **
- A csíkos pizsamás fiú | Magyar Narancs
- “Csíkos pizsamás kisfiú” címke bejegyzései.
- A csíkos pizsamás fiú (film) – Wikipédia
A csíkos pizsamás fiú | Magyar Narancs
Forrás: Fülszöveg: A megrázó történet egy kilencéves kisfiúról szól, akinek édesapja egy náci haláltábor vezetője, s ezért a család a tábor mellé költözik. Az unatkozó, magányos Bruno egyszer csak felfedező útra indul a hosszú és magas kerítés mentén… Amikor megtudtam, hogy a Mini-könyvklub májusi könyve A csíkos pizsamás fiú lesz, először lelkes voltam, mert mégiscsak egy nagyon népszerű és elismert könyvről beszélünk, de sajnos már a legelején észrevettem, hogy csalódnom kell benne. A Molyos értékelések is elbizonytalanítottak, még azelőtt, hogy a kezembe vettem volna a regényt, és most, hogy elolvastam, egyet kell értenem azokkal, akik értetlenül állnak a mű sikere előtt. Ez a könyv nem nekem íródott. A legfőbb problémám az volt a regénnyel, hogy nem igazán tudtam eldönteni, hogy kinek is szólna, kit akar megszólítani. Mondhatnánk, hogy ez egy ifjúsági könyv, és csupán azért nem nyerte el a tetszésemet, mert már túl idős vagyok hozzá, azonban nem feltétlenül adnám egy fiatalabb gyerek kezébe sem, mert a szerző nagy lyukakat hagy a cselekményben, az olvasó háttértudására támaszkodik, ami egy gyerek esetében nem feltétlenül van meg, különösen nem a Holokauszttal kapcsolatban.
darkfenriz 2020. március 24., 23:21 Az ideológia borzasztóan pusztító hatása éles kontrasztban a gyermeki naivitással, jóindulattal és előítéletmentességgel. Borzasztó a téma, mégis drámai a megjelenítés, a komolyság mellett is lenyűgöző tud lenni. Végre nem az értelmetlen puffogtatás, a szövetségesek éltetése vagy a klisés láger megjelenítés. A film arról is számot ad, hogy nem értett mindenki egyet a horogkeresztes világképpel, valaki nyíltan, valaki rejtve, de lázadott a kegyetlenség és értelmetlen öldöklés ellen. Aztán a zárójelenetek különösen megrázóak, természetesen új értelmet nyer a cím. 1 hozzászólás Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is Hasonló filmek címkék alapján
Azt hittem, hogy a holokausztról mindent megírtak már. Hogy a népirtás borzalmait minden lehetséges aspektusból bemutatták. Hiszen a brutális szembesítéstől a tizenöt éves fiú csupán félig érett szemszögén át a haláltáborok embertelenségét abszurdba fordító filmig minden lehetséges nézőpontot és stratégiát kipróbáltak a témával foglalkozók. Ám úgy tűnik, tévedtem. Tévedtem, mivel az ír John Boyne olyan, sok szempontból újszerű megközelítéssel állt elő, ami ugyanúgy tekinthető korábbi megoldások összegyúrásának, mint egészében véve unikális metódusnak. A regény főhőse ugyanis egy magas rangú, mégpedig nem is akármilyen funkciót, hanem éppenséggel Auschwitz parancsnokának kilencéves fia. Az elbeszélő az ő elméjének szűrőjén át láttatja az eseményeket, néhol teljességgel azonosulva a kisfiúval, másutt valamelyes távolságot tartva, mintegy a történések iróniáját kihangsúlyozva. A szöveg nyomokban A. A. Milne klasszikusára, a Micimackó ra emlékeztet, már ami a gyermekies és felnőttes stílusok keverését illeti, ám annak bumfordian kedves humora nélkül.
- II. kerület | Bezár a budaörsi és a szentendrei úti Baumax (is)
- A csíkos pizsamás fiú az nem igaz történet ugye? Mert halottam valakitől hogy...
- A Csíkos Pizsamás Kisfiú
- Vásárlás: Bébiétel - Árak összehasonlítása, Bébiétel boltok, olcsó ár, akciós Bébiételek
- A csíkos pizsamás fiú teljes film | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu
- A csíkos pizsamás fiú | Magyar Narancs
“Csíkos pizsamás kisfiú” címke bejegyzései.
Egészen a mű legvégéig nem éreztem semmit, nem szerettem meg egyetlen szereplőt sem, nem éreztem különösebb sajnálatot vagy dühöt, pedig egy ilyen könyvnek nagyon erős érzelmeket kellene kiváltania. A regény vége ennek ellenére jól sikerült, még én is megrendültem egy kicsit, de összességében – a legnagyobb sajnálatomra – felejthető volt A csíkos pizsamás fiú. Forrás: Flickr A regényből készült egy nagyon népszerű film is, amit valamiért eddig nem láttam, de ezután mindenképpen sort kerítek rá, mert elképzelhető, hogy filmen sokkal jobban megjelenik a történet. De ha olvasni szeretnétek, vagy megismertetni a gyermekeiteket a Holokauszttal, akkor elsősorban nem ezt a regényt ajánlom. Hiszen vagy egy nagy írónk, aki már megírta gyerekszemszögből az auschwitzi borzalmakat: Kertész Imre. Értékelés: 3/5 Részlet a regény filmadaptációjából:
A filmben vizuálisan annyira nyilvánvaló volt a helyzert lehetetlensége, vártam, mikor akad némi nehézségük ebben a hatalmas térben és "szabadságban". Azért írok pozitívat is, volt számomra négy nagyon erős jelenete a filmnek: a körül nem a gyerekszínészt láttam, hanem egy igazán félelemtől rettegő szempárt; nehéz volt az asztali jelent vége a másnap reggellel, a propaganda műsor, és spoiler. A vége: a könyvben spoiler Ezt a filmtől végre megkaptam. spoiler Itt megint csak a film javára kell írnom a képi megoldást és azt a néhány percnyi pluszt a történetben. Zoja009 2015. június 28., 13:13 Két különböző világ, két nézőpont: a kerítésen innen és túl. Nagyon kemény film, főleg, mert gyerekekről szól. A vége nagyon pityergős. ÁrnyAngyal 2018. július 13., 16:46 Hát igen. Az ami történt eleve elborzasztó, de akkori gyerekként megérteni szinte lehetetlen lehetett. Borzalmas amiket tettek a zsidókkal, nem gondolom hogy ez bármilyen módon is helyes lett volna. Remélem Bruno édesapja ezt követően belátta, hogy amit tesz az helytelen, lehet hogy akkora ez már túl késő, hisz így is mennyi ember halt meg az ő keze alatt.
TARTALOM A II. világháború idején járunk. A nyolc éves Bruno (Asa Butterfield) egy náci tiszt védelem alatt álló fia, kinek élete jelentősen megváltozik, mikor apját és vele együtt családját is egy előléptetésnek hála áthelyezik kényelmes berlini otthonukból egy elszigetelt területre, ahol az amúgy is magányos fiúcska senkivel se tud játszani. Az unalom és a kíváncsiság elegye arra sarkallja Bruno-t, hogy anyja határozott intelmeit semmibe véve megnézze közelebbről is azt a "farmot", amelyet tisztán látni a házukból. Ott megismerkedik Shmuellel, a korabeli fiúval, aki fura mód a drótkerítés másik oldalán lakik. Az állandóan csíkos pizsamát viselő Shmuellel való találkozások során Bruno megszabadul addigi ártatlanságától, és lassan, de biztosan a körülötte zajló felnőtt világ tudatára ébred. A két gyermek között barátság szövődik, amely természetéből fakadóan pusztító következményeket von maga után. ADATLAP Megjelenés éve: 2008 Játékidő: 94 perc Műfaj: dráma Rendező: Mark Herman Főszereplők: Asa Butterfield (Bruno) Jack Scanlon (Shmuel) David Thewlis (apa) Rupert Friend (Kotler) Vera Farmiga (anya) BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ Az édesapa ezt mondta a film elején a kisfiúnak: "Az élet nem választás kérdése, hanem inkább kötelesség. "
A csíkos pizsamás fiú (film) – Wikipédia
Boyne, John: A csíkos pizsamás fiú. – Budapest, Cicero, 2007. John Boyne ír származású író regénye világszerte hatalmas sikert aratott, 64 kiadásban jelent meg, 2006-ban elnyerte az Év gyermekkönyve díjat, s 2008-ban a Harry Potter-filmek producere filmet készített belőle. A könyv címének és a borítójának együtteséből sejthetjük, hogy a regény egy II. világháborús témát dolgoz/dolgozhat fel – s ez az első 1-2 oldal elolvasása után nyilvánvalóvá válik. A cselekmény főhőse egy jómódú, német családban nevelkedő 9 éves kisfiú, Bruno. Életében óriási változás következik be: édesapját – akivel "a Führernek nagy tervei vannak" – Berlinből Auschwitzba vezénylik. A kisfiúnak szakítania kell régi életével, búcsút kell intenie barátainak, a nyári terveknek, a felfedezésre váró ötszintes házuknak. "Az egyik nap még tökéletesen elégedett volt", a másik nap pedig egy barátságtalan, szögesdróttal, távírópóznákkal körülvett, rideg házban találja magát, s úgy érzi, hogy ez a költözés "szörnyen nagy hiba, amiért majd nagy árat kell fizetni".
Továbbra is vallotta ideológiáját vagy teljesen megváltozott az élete. Zoja009 2015. június 28., 13:13 Két különböző világ, két nézőpont: a kerítésen innen és túl. Nagyon kemény film, főleg, mert gyerekekről szól. A vége nagyon pityergős. ÁrnyAngyal 2018. július 13., 16:46 Hát igen. Az ami történt eleve elborzasztó, de akkori gyerekként megérteni szinte lehetetlen lehetett. Borzalmas amiket tettek a zsidókkal, nem gondolom hogy ez bármilyen módon is helyes lett volna. Csak abban biztos, hogy minden katona rossz és hogy nagyon fél. Bruno sem érti miért olyan sovány és szomorú kis barátja, miért nem hívják a táborlakókat soha vacsorára a nagy házukba, miért pucol náluk zöldséget Pavel, aki pedig azt állítja, hogy orvos volt, miért olyan agresszívak a katonák a táborlakókkal, pedig az ő papája nagyon jó ember és nagyon jó katona, és hogy mit is jelent az, ha valaki zsidó és az mitől más és miért baj. Aztán a zsidó kisfiú, Smuel papája eltűnik és Bruno megígéri, hogy segít őt megkeresni, mert ő bizony nagy felfedező lesz majd, ha felnő.
Persze voltak olyan részek, amire én mondjuk nem annyira figyeltem fel, a könyvklubban világítottak rá többen, amik kicsit a valóságtól talán kevésbé voltak reálisak. Személy szerint én nem ezekkel foglalkoztam, hanem a lelki dolgokkal. Egy fiú, akinek el kell mennie máshová lakni, mert az édesapja fontos ember. Egy anya, aki nem találja a helyét az új környezetben. Egy testvér, akit nem igazán érdekel a helyzetváltozás, és egy apa, akinek kötelessége elfogadni a kinevezését. A kerítésen túl lakókról nem is beszélve, főleg Bruno barátjáról, akivel ha teheti, naponta találkozik és beszélget, rájőve arra hogy mennyi közös dolog van bennük. A könyv nekem arról szólt, mennyire más lehetne a világ, ha leegyszerűsítenénk, és nem kölünböztetnénk meg magunkat a másiktól. Mert ha jobban belegondolunk, sok közös van bennünk, legyen az életkorunk, a hajszínünk vagy az érdeklődési körök. Ezek mindegyike vallástól, országtól, pénzügyi helyzettől független. Mert jórészt csak a gyerekek látják olyannak a világot amilyen valójában; hogy mindenki egyforma és egyformán értékes.