Kedves erhungari bennlakók, a véleményeteket szeretném kikérni egy ötletrő egy idea, ez egy gondolat. Nincsen belátható realitása, csak egy gondolat kísérlet. Kérlek titeket a modellről beszélgessünk, ne az aktuálpolitikai interpretációjáról. Alapvetések: A demokrácia hibája, hogy tíz hülye le tud szavazni kilenc Nobel-díjast. "The best argument against Democracy is a five-minute conversation with the average voter. " Churchill Az egyenlőség és az igazságosság összeegyeztethetetlen, mert az egyenlő nem méltányos, az igazságos nem egyenlő. edit: összecsúszott három sor. Megoldási javaslat: **A cenzus alapú meritokratikus demokráciában minden szavazásra jogosult személy több vokssal rendelkezik, amit belátása szerint oszthat meg a jelöltek és pártok között. **Minden személynek annyi voks jár amennyi érdeme van. (merit=érdem) Az iskolai végzettségek, az intelligencia hányados, a közéleti tájékozottság, a politikai programokat illető tájékozottság, életkor mind faktor. Ebből az következik, hogy egy egyetemi diplomás, magas intelligenciájú, tájékozott ember szava többet számít mint azé aki semmiről semmit tud de szívesen eladja a voksát egy zsák krumpliélépő életkor 14 év, ettől az életkortól mindenkinek jár beleszólás a jelenébe és jövőjébe.
Nővel ilyesmi eddig hasonló nem fordult elő azon az egyetemen. Vezetője, tanára, oktatásszervezője, mindenese lett a tanszéknek. A tanszék pedig neki a mindene. Azon belül is szívügye volt a babamentés – De miért kellett a babákat menteni? Az ötvenes évek elején az Egyesült Államokban nagyon magas volt a csecsemőhalandóság. Apgar doktornő szerint indokolatlanul magas. Mivel aneszteziológusként sok szülésnél működött közre, figyelte, hogy vajon milyen okok vezethetnek tragédiákhoz. Jegyzetelt, gondolkodott, vizsgált. És leegyszerűsítve arra jutott, hogy a szülést vezető kollégák nem figyelnek oda eléggé az újszülöttekre, illetve bizonytalanok annak megítélésében, egészséges-e a baba, vagy van-e valami baj, amely azonnal beavatkozást igényel. Apgart elborzasztotta, hogy a szülészek a szeme láttára olyan újszülötteket "dobtak félre" életképtelennek minősítve és gyakorlatilag halálra ítélve őket, akiket szerinte meg lehetett volna menteni. Sokszor kiakadt, de nem tehetett semmit, ő "csak" az altatóorvos volt.
Az is hamar világossá vált, hogy a kisbaba, aki az egyperces Apgaron alacsony pontszámot kapott, oxigén és melegítés hatására sokszor kitűnő eredményt érhet el az ötperces Apgar-teszten. Az is kiderült, hogy az epidurális érzéstelenítéssel szült gyerekek magasabb pontszámot értek el, mint azok, akiknek az édesanyja általános anesztéziában részesült. Az Apgar-pont nemcsak attól zseniális, hogy azonnali visszajelzést ad a szülészorvosnak, hogyan sikerült a szülés, hanem azt is megváltoztatta, milyen döntéseket hoztak az orvosok azzal kapcsolatban, hogy az értékeken javítsanak. Amikor ugyanis az orvosok és szülésznők adatai özönleni kezdtek a szülészetek vezetőihez, azok gondolkodóba estek, és elkezdtek számolgatni, kicsit úgy, ahogy egy pék is számolgatja, hogy hány vekni égett meg. Az Apgar-tesztek eredményeinek ismeretében szüntették be például a fogó használatát szüléskor, és vezették be helyette a császármetszést. Virginia Apgar karrierje során kerülte a nőmozgalmakat, mert azt vallotta: "A nő onnantól fogva szabad, hogy elhagyja az anyja méhét.
BMJ. 340 (május 13, 1): c1471. 1136 / bmj. c1471. PMC 2869402. PMID 20466789. ^ a b Montgomery, Kristen S. (2000). "Apgar pontszámok: a hosszú távú jelentőség vizsgálata". A Journal of Perinatal Education. 9 (3): 5–9. 1624 / 105812400X87716. ISSN 1058-1243. PMC 1595023. PMID 17273212. ^ Livingston, Jacquelynn (1990-11-01). "Az apgar pontszám interrater megbízhatósága koraszülötteknél és koraszülötteknél" Alkalmazott ápolói kutatás. 3 (4): 164–165. 1016 / S0897-1897 (05) 80139-9. ISSN 0897-1897. PMID 2252404. ^ "Co je to APGAR skóre a kdo ho vymyslel? ". (csehül). Lekért 2020-01-12. ^ Klostranec JM, Hong J, Raghuran K (2012). Az alapvető orvosi megjegyzések az orvostanhallgatók számára. Toronto, ON: University of Toronto Press. További irodalom Apgar V. (1966. augusztus). "Az újszülött (Apgar) pontozási rendszere. Gondolatok és tanácsok" (PDF). Észak-Amerika Gyermekklinikái. 13 (3): 645–50. 1016 / S0031-3955 (16) 31874-0. PMID 5946299. (Lekért Profilok az orvostudományban - A Virginia Apgar Papers) Külső linkek Online számológép az Apgar pontszámról
Ötvenkilenc éves korában megtanult egymotoros repülőgépet vezetni. Rezidens korában az egyik általa operált beteg meghalt a műtét után. Apgar aggódott, hogy talán elcsípett egy apró, de fontos artériát. Mivel nem kapott boncolási engedélyt, így beszökött a hullaházba, és felnyitotta a műtéti területet, hogy kiderítse az okot. Jól sejtette, valóban az a bizonyos artéria volt a ludas. Azonnal ment, és elmondta a vezető sebésznek. Soha nem próbálta eltussolni a hibáját, tudni akarta az igazságot attól függetlenül, hogy annak mi lesz a következménye. Sebészi gyakorlata lejártával a sebészeti fakultás elnöke, Allen Whipple azt mondta neki: legyen bármilyen jó is a szakmában, egy női sebésznek kevés esélye van rá, hogy pácienseket szerezzen magának. Így azt ajánlotta, hogy a Columbia orvosi karához altatóorvosként csatlakozzon, ami akkoriban jóval alacsonyabb rangot jelentett. Apgar azonban teljes szívvel vetette bele magát a feladatba, ő lett az Egyesült Államokban a második nő, aki aneszteziológusként szerzett orvosi diplomát – és később az első nő, aki teljes orvosprofesszori címet szerzett.
Bár természetesen más tényezők is közrejátszottak benne, de az Apgar-teszt 1960-as évekbeli elterjedése, majd kötelezővé tétele utáni tíz évben nagyjából felére esett vissza az újszülöttek halálozási aránya Amerikában. Apgar sebész ugyan nem lehetett, de munkája nagy elismerést hozott számára – a teszt mellett is számos fontos eredményt ért el. Férjhez nem ment, saját gyereket nem vállalt, de túlzás nélkül milliók életét mentette meg, sőt 1974-es halála óta is minden nap újszülöttek ezreit vizsgálják meg az általa kifejlesztett módszerrel.
Apgar doktornő skálája az egész szülészeti rendszert átláthatóbbá, tanulmányozhatóbbá tette Összehasonlíthatóvá váltak a szülések. Kiderült, milyen tényezők vezetnek leggyakrabban a kisbabák halálához. Rájöttek például, hogy a babák eredménye jobb, ha császármetszéskor az anyát nem altatják, hanem spinális érzéstelenítőt kap. A módszert az ötvenes években bevezették az Egyesült Államokban, és mert valóban csökkent a csecsemőhalandóság, az egész világon átvette a "szakma". A doktornő pedig azután sem ült a babérjain. Szívügye maradt a kisbabák mentése. Folyton utazott, hogy előadásokat tartson a születési rendellenességekről, korai felismerésük fontosságáról. Az 1964-65-ös rubeolajárvány után (aminek következtében 2000 baba meghalt, 14 ezer pedig siketen és/vagy vakon jött világra) Apgar a védőoltás fontossága mellett kampányolt: hogy az anyák többé ne fertőzhessék meg a magzatokat. A másik ügy, amiért sokat küzdött, az RH-összeférhetetlenség kötelező szűrése volt. Mindeközben legendás, bohém figura volt az egyetemen Az alkata sem volt hétköznapi.